A kávéról
A Koerintjy Barokah Bersama szövetkezet 320 tagja Szumátra szigetén, pontosabban a Kerinci-hegy lábánál él és dolgozik. A Kerinci-hegy egyike a Csendes-óceáni Tűzgyűrű számos vulkánjának, egy 40 000 kilométeres patkó alakú 452 vulkán láncolatnak, ahol a kitörések és a lemezmozgások szinte állandó részesei a mindennapi életnek. Ennek köszönhetően a Kerinci-hegyet környező terület vulkánikus talaja buja és zöldellő.
A szövetkezetet Triyono irányítja, aki a tagokat a saját kávéjuk feldolgozásában és pörkölésében vezeti. Van egy teljesen felszerelt pörkölő létesítményük egy ún. kóstoló „cupping” teremmel is. Ez különösen lenyűgöző, tekintettel arra, hogy a szövetkezetet 2017 közepén alapították.
Szüret és feldolgozás
Szumátrán szinte minden gazdaság kicsi, körülbelül 0,5-2,5 hektár közöttiek. A farmerek elsődleges bevétele a kávétermesztéséből származik, de a kávé mellett megtermelik a családjuk számára szükséges zöldségeket és gyümölcsöket. A család bevételét növelve, a kávészüret után a kistermelők szerződött napszámosként a közeli tea ültetvényeken dolgoznak.
Egyre több arra a kezdeményezés Szumátrán a farmerek részéről, hogy gazdaságaikat szövetkezetté szervezzék. A múltban külön-külön nem voltak gazdaságilag elég erősek, hogy jobb árakat alkudjanak ki a kávéjuknak. A szövetkezetekben dolgozók megoszthatják az erőforrásaikat, tudásukat egymással és így kedvezőbb árakat tudnak maguknak letárgyalni.
Triyono felügyeli a szövetkezet tulajdonában lévő kilenc UPH állomás körüli tevékenységeket. Az UPH egy ún. gyűjtőközpont, ahová a farmerek elviszik a leszüretelt cseresznyéket és a feldolgozás zajlik mielőtt a központi malomba viszik őket. Lényegében az UPH kis mosóállomásként működik.
A betakarítási időszakban a farmokon a cseresznyéket kézzel szedik, legtöbb esetben a család házon belül megoldja ezt a munkafolyamatot. A szedés után a kávét az egyik UPH gyűjtőközpontba viszik.
Indonézia az egyedülálló „Wet Hulled” feldolgozási módszerérő híres, de Triyono és csapata elkötelezetten dolgoznak azon, hogy modernizálják Indonézia kávéfeldolgozási hagyományait.
A „Fully Washed” feldolgozás első lépéseként magozzák a cseresznyéket, amik egy éjszakára vödrökbe kerülnek, fermentálódni. Következő nap alaposan lemossák a kávészemekről a gyümölcshúst. A kávé első szárítását teraszokon végzik, majd fedett és emelt ágyakra viszik át. A szárítást követően újra kézzel átválogatják a malomban.
2019-től a hozzájáruló mezőgazdasági termelők 9500 rúpiát kapnak cseresznye kilogrammonként. Ennek az az eredménye, hogy a szövetkezet tagjainak állandó vásárlója van, és a szövetkezet év végi nyereségét vagy az infrastruktúrába fektetik, vagy megosztják a termelőkkel. A gazdák technikai támogatást és palántákat is kapnak, hogy a gazdaságban és környékén árnyékot adó fákat telepítsenek.
Kávé Indonéziában
Indonéziának hosszú kávértermelési múltja van, de az elmúlt években a kávéjukat figyelmen kívül hagyta a specialty kávék piaca. Annak ellenére, hogy pontos eredete nem világos, az 1970-es évek végéről találtak feljegyzést a méltán híres „wet hulling” feldolgozási módról, ami Acehből származik. Indonézia hihetetlenül változatos ország. Minden kávétermesztési régiónak megvan a maga egyedi termelési és kereskedelmi rendszere, ahol a helyi fajták, az éghajlat és a környezeti tényezők hozzájárulnak a különálló profilokhoz. A specialty kávék legismertebb régiói Aceh, Észak-Szumátra, Dél-Sulawesi, Jáva nyugati része, Bali és Flores.
